A neve Slater. Matt Slater.
2008. 07. 08. 21:07
Kategória: Cikkek
A draft második éjszakája. Ötödik kör. A Tampa választhat, de nem teszi. Trade New England, érkezik a bejelentés. Végre valami izgalom. Vajon kiért tradeltünk fel? Hamarosan érkezik a válasz: Matt Slater.
Kicsoda?
A draft adatbázisok szerint egyike a sok duplanullás játékosnak. Remek. Rövid kutatás után találunk egy wide receiver Matt Slatert, amit gyorsan követ az általános miért kiáltás, majd hamar lesz egy safety Matt Slater is. Most akkor mi van? Ki lehet az az ismeretlen srác, akiért hét helyet tradel fel a Patriots, és még a hetedik körös választását is odaadta a Bucsnak? A legfontosabbal kezdem, hogy Slater már aláírta szerződését, amiről itt már beszámoltunk. A csapat első körben hetedik helyen választottját, Jerod Mayot már megismerhettétek az újoncok közül, most az egykori UCLA játékoson van a sor.
A 183 cm magas és 90 kg súlyú Slater nagyon korán, már gyerekként a saját bőrén tapasztalhatta, hogy milyen érzés egy profi football csapat tagjának lenni. Édesapja, Jackie Slater 1976-ban került a Rams csapatához, ahol 20 szezont játszott támadó falemberként, és 259 mérkőzéssel a háta mögött vonult vissza 1995-ben. Azóta már a Hall of Fame tagja. Olyan játékosokkal találkozott akkor Matt a Rams öltözőjében, mint CB LeRoy Irving, RB Eric Dickerson vagy később WR Isaac Bruce. "Leginkább apa munkához való hozzállására emlékszem - beszélt Slater arról az időszakról. - A meccsek nagyszerűek voltak, ezt mindenki látta vasárnaponként, de én olyan pillanatoknak is részese voltam, amit a többség nem láthatott. A sok izzadság, vér és verejték, amit apa beleölt azokba a meccsekbe, amilyen keményen és alázatosan készült rá minden héten. Az a tiszteletet, amit a football iránt tanúsított. Azt hiszem ez volt rám a legnagyobb hatással, és nagyban befolyásolta a saját hozzáállásomat."
A méret helyett azonban mindig a sebességet helyezte az előtérbe.
"Ha én is falember lettem volna - kiváló tanáromnak köszönhetően - biztosan sokra vittem volna, de nekem mindig jobban tetszett, hogy fel-alá rohangálhatok a pályán." Így lett belőle az egyetemen elkapó, majd később cornerback, végül safety. Az UCLA egyetemen töltött évek azonban leginkább a kevés játéklehetőségről, és emiatt állandó frusztrációról szóltak. A nagy áttörésre az utolsó évig kellett várnia, amikor seniorként kizárólag a special teamsre kellett koncentrálnia. A számok és mutatott játéka alapján úgy tűnt, hogy Slater végre megtalálta a helyét a csapatban. Gyorsaságát kamatoztatva három kickoff return TD fűződött a nevéhez, amivel iskolarekordot ért el, továbbá összesen 986 yardot (szintén iskolarekord) szerzett 34 kickoff return után ami 29 yardos átlagnak felel meg. Kick returner feladata mellett Slater a coverage alakulatban az ellenfél returnjei során is jelentős szerepet játszott gunnerként.
"Ez folyamatos küzdelem. Minden egyes játék során egy kisebb csatát vívunk meg. Nagy elszántság szükséges, akaraterő, hogy meg tudd csinálni a pálya másik végén a szerelést. Nálam ez a játék szeretetéből ered, amit még apától örököltem. Minden egyes alkalommal, amikor ott állunk, én akarok az a srác lenni, aki megcsinálja a szerelést. Csak a labdát figyelem, és közben remekül érzem magam a csapattársaimmal együtt, mert tudom, hogy a special team milyen fontos része a játéknak. Középiskolai, sőt még egyetemi szinten sem kap akkora figyelmet, mint amekkorát érdemelne. Nagyon komolyan veszem, mert tudom, hogy a segítségünkkel meccset lehet nyerni, ugyanakkor el is veszíthetjük azt."
A draftot megelőzően Slater még abban sem volt biztos, hogy egyáltalán lesz olyan csapat amelyik kiválasztja, csak remélni tudta, hogy megkapja a lehetőséget amiről mindenki álmodik. Pittsburgh-ben, Tampaban, Houstonban, mindkét new yorki csapatnál, Chicagoban és Jacksonville-ben volt látogatáson, de a Patriotsnál nem. Egyetlen telefonhívás volt csak közöttük, amikor pár kérdést tettek fel neki, de Slater nem tulajdonított neki túl nagy jelentőséget. A Patriots azonban igen, és a Slater-trade kapcsán jelezték hogy komolyan veszik a special teamset, aminek legjobban bizonyára ennek a csapatrésznek az edzője, Brad Seely örült. A Patriots coverage alakulata a statisztikák alapján egyáltalán nem teljesített rosszul a tavalyi év során. Második volt punt és tizenegyedik kickoff coverage-ben, a returnök során pedig negyedik a kickoffok és tizenegyedik a puntok alkalmával.
Befejezésül álljon itt Slater draft utáni nyilatkozata arról, hogy milyen érzés a New England Patriots választottjának lenni: "Hosszú ideje vártam már arra, hogy megkapjam életem lehetőségét. Még mindig a sokk hatása alatt vagyok. Nagyon izgatott vagyok, hogy továbbra is focizhatom, ráadásul egy profi csapatnál. Bármilyen poszton is lesz rám szükség, nem számít: tudok alkalmazkodni. Készen állok, hogy keményen dolgozzak a klubért, és öregbítsem a hírnevét mint az egyik legjobb csapat a ligában."
A Boston Globe több cikkének felhasználásával.
A 183 cm magas és 90 kg súlyú Slater nagyon korán, már gyerekként a saját bőrén tapasztalhatta, hogy milyen érzés egy profi football csapat tagjának lenni. Édesapja, Jackie Slater 1976-ban került a Rams csapatához, ahol 20 szezont játszott támadó falemberként, és 259 mérkőzéssel a háta mögött vonult vissza 1995-ben. Azóta már a Hall of Fame tagja. Olyan játékosokkal találkozott akkor Matt a Rams öltözőjében, mint CB LeRoy Irving, RB Eric Dickerson vagy később WR Isaac Bruce. "Leginkább apa munkához való hozzállására emlékszem - beszélt Slater arról az időszakról. - A meccsek nagyszerűek voltak, ezt mindenki látta vasárnaponként, de én olyan pillanatoknak is részese voltam, amit a többség nem láthatott. A sok izzadság, vér és verejték, amit apa beleölt azokba a meccsekbe, amilyen keményen és alázatosan készült rá minden héten. Az a tiszteletet, amit a football iránt tanúsított. Azt hiszem ez volt rám a legnagyobb hatással, és nagyban befolyásolta a saját hozzáállásomat."
A méret helyett azonban mindig a sebességet helyezte az előtérbe.
"Ha én is falember lettem volna - kiváló tanáromnak köszönhetően - biztosan sokra vittem volna, de nekem mindig jobban tetszett, hogy fel-alá rohangálhatok a pályán." Így lett belőle az egyetemen elkapó, majd később cornerback, végül safety. Az UCLA egyetemen töltött évek azonban leginkább a kevés játéklehetőségről, és emiatt állandó frusztrációról szóltak. A nagy áttörésre az utolsó évig kellett várnia, amikor seniorként kizárólag a special teamsre kellett koncentrálnia. A számok és mutatott játéka alapján úgy tűnt, hogy Slater végre megtalálta a helyét a csapatban. Gyorsaságát kamatoztatva három kickoff return TD fűződött a nevéhez, amivel iskolarekordot ért el, továbbá összesen 986 yardot (szintén iskolarekord) szerzett 34 kickoff return után ami 29 yardos átlagnak felel meg. Kick returner feladata mellett Slater a coverage alakulatban az ellenfél returnjei során is jelentős szerepet játszott gunnerként. "Ez folyamatos küzdelem. Minden egyes játék során egy kisebb csatát vívunk meg. Nagy elszántság szükséges, akaraterő, hogy meg tudd csinálni a pálya másik végén a szerelést. Nálam ez a játék szeretetéből ered, amit még apától örököltem. Minden egyes alkalommal, amikor ott állunk, én akarok az a srác lenni, aki megcsinálja a szerelést. Csak a labdát figyelem, és közben remekül érzem magam a csapattársaimmal együtt, mert tudom, hogy a special team milyen fontos része a játéknak. Középiskolai, sőt még egyetemi szinten sem kap akkora figyelmet, mint amekkorát érdemelne. Nagyon komolyan veszem, mert tudom, hogy a segítségünkkel meccset lehet nyerni, ugyanakkor el is veszíthetjük azt."
A draftot megelőzően Slater még abban sem volt biztos, hogy egyáltalán lesz olyan csapat amelyik kiválasztja, csak remélni tudta, hogy megkapja a lehetőséget amiről mindenki álmodik. Pittsburgh-ben, Tampaban, Houstonban, mindkét new yorki csapatnál, Chicagoban és Jacksonville-ben volt látogatáson, de a Patriotsnál nem. Egyetlen telefonhívás volt csak közöttük, amikor pár kérdést tettek fel neki, de Slater nem tulajdonított neki túl nagy jelentőséget. A Patriots azonban igen, és a Slater-trade kapcsán jelezték hogy komolyan veszik a special teamset, aminek legjobban bizonyára ennek a csapatrésznek az edzője, Brad Seely örült. A Patriots coverage alakulata a statisztikák alapján egyáltalán nem teljesített rosszul a tavalyi év során. Második volt punt és tizenegyedik kickoff coverage-ben, a returnök során pedig negyedik a kickoffok és tizenegyedik a puntok alkalmával.
Befejezésül álljon itt Slater draft utáni nyilatkozata arról, hogy milyen érzés a New England Patriots választottjának lenni: "Hosszú ideje vártam már arra, hogy megkapjam életem lehetőségét. Még mindig a sokk hatása alatt vagyok. Nagyon izgatott vagyok, hogy továbbra is focizhatom, ráadásul egy profi csapatnál. Bármilyen poszton is lesz rám szükség, nem számít: tudok alkalmazkodni. Készen állok, hogy keményen dolgozzak a klubért, és öregbítsem a hírnevét mint az egyik legjobb csapat a ligában."
A Boston Globe több cikkének felhasználásával.