Menetrend
Szavazás

Élménybeszámoló: a negyedik Super Bowl győzelem (vendégszerző: piszkosfred)

2015. 02. 20. 21:56
Szerző: DoM
Kategória: Cikkek

Az égiek igazán kegyesek voltak hozzám, mert miután kint lehettem a szezonnyitón Miamiban majd a nagy menetelés kezdetén Foxborough-ban a Bengals ellen, végül a Super Bowlra is kijutottam. Ez a kis beszámoló az ottani élményekről szól, és reményeim szerint egy kicsit át tudok adni valamit az ottani hangulatból.


1
Mivel a Super Bowl túrához hozzácsaptuk a Grand Canyont és Vegast is így csak a meccs reggelén érkeztünk Phoenixbe. Az ezt megelőző napokban számtalan NFL drukkerrel találkoztam, és mivel mindig volt rajtam valamilyen Patriotsos ruhadarab, így gyakran meg is szólítottak. Ezekből a beszélgetésekből két dolog lett egyértelmű számomra. Egyrészt az, hogy a Super Bowl mekkora dolog is odakint. Mindenki hitetlenkedve fogadta, hogy megyünk ki a meccsre, kérdezgették, hogyan jutottunk a jegyhez, mennyibe került, és irigykedtek alaposan. Másrészt, hogy a nagy többség sima Seattle sikert vár (ez főleg azért érdekes, mert a szakma és a fogadóirodák nagyon szoros meccset prognosztizáltak). Az egyszerű szurkolók (főleg NFC csapatok drukkerei) a tavalyi döntőből indultak ki, és azt mondták, ha a Seahawks a nagy Manninget lemosta, akkor most is kiütés lesz. Hiába ecseteltem nekik, hogy ők a rájátszások egyik legrosszabb irányítóját akarják hasonlítani a legjobbhoz, az odakint is meglévő indokolatlan Manning-hype miatt rám se hederítettek.

Február első reggelén hatalmas köd ülte meg egész Arizonát a több napig tartó esőzések következtében. Az biztos, hogy nem ilyen időjárásra számít az ember, ha a sivatagra gondol. Első utunk Phoenixben a Convention Centerbe vezetett, az NFL Experience elnevezésű több napos rendezvény helyszínére. Akik jártak már londoni meccsen, azok már találkozhattak ezzel az eseménnyel. Itt annyi különbség volt, hogy előtérben volt a Super Bowl és annak főszereplői. Ettől függetlenül minden csapat szurkolói találtak maguknak érdekességeket és jöttek is szép számmal.

2

A Convention Center körülbelül akkora lehet, mint a Papp László Budapest Sportaréna. Több szinten folyt a szurkolók szórakoztatása: volt itt egy nagy NFL Shop, meg lehetett csodálni az eddigi összes Super Bowl bajnoki gyűrűit, az AFC és NFC serlegeket és természetesen a Vince Lombardi trófeát is. Lehetett fotózkodni NFL öltözőben, a Draft pódiumon és különböző játékosok életnagyságú figurái mellett. Ezen kívül ki is próbálhatta a látogató az amerikai foci terén meglévő képességeit: lehetett rúgni, dobni, futni, elkapni. Jó kis buli volt, el lehetett volna tölteni egy fél napot is itt, de mennünk kellett, mert a neten vásárolt jegyeket még át is kellett venni a stadion közelében.

3

Itt kaptuk az újabb ízelítőt, hogy mekkora eseményre is érkeztünk. A jegyközvetítő cég átvevő pontjánál kivezényelt rendőrök vigyázták a rendet, de a cég emberei még így is elég idegesek voltak, mindenkinek sietve, szinte suttyomban adták át a jegyeket. Kérdeztem tőlük, hogy van valami probléma, mire azt válaszolták, hogy minden rendben, csak éppen sokan sok mindenre képesek lennének ezekért a jegyekért.

4

A stadion környékén aztán szembesülnünk kellett a mindenütt hömpölygő Seahawks szurkolók hatalmas fölényével. Egészen elképesztő volt, hogy mennyien eljöttek – és az is, hogy mi mennyire kevesen voltunk. A hangulat amúgy fantasztikus volt, mindenfelé szólt a zene, és vonultak a harci díszbe öltözött drukkerek.

6

A University of Phoenix Stadium valóban lenyűgöző létesítmény, minden igényt kielégít. A stadionban aranyárban kapható volt minden, ami szem-szájnak ingere. Az alapszakasz meccseken sincsen éppen olcsóság (persze nyilván más ezeket az árakat a magyar fizetésekhez hasonlítani), de itt a Super Bowlon még erre is rátettek egy lapáttal. Az amerikai szurkolók döntő többsége a drágaság ellenére is elmerült az eszem-iszomban, mi inkább beültünk a helyünkre, hogy minél több képet készíthessünk, és a lehető legtovább élvezhessük ki a Super Bowl hangulatát a lelátóról. Ekkor még 90 perc volt hátra a kick-offig, de itt már addig sem hagyják, hogy a bent lévő szurkolók unatkozzanak. A pálya szélén üldögélő szakértők részletes elemzést adtak a csapatokról végigjárva azok összes egységét, mindenhol kiemelve azokat a játékosokat, akikre külön is érdemes lesz figyelni. Az elemzés szüneteiben pedig a kivetítőn újra és újra bejátszották a két döntős csapat alapszakaszbeli legjobb pillanatait.

5

Közben szépen megtelt az aréna, és elkezdődött a show. Elsőként egy hatalmas létszámú – fúvósokból és ütősökből álló - zenekar népesítette be a pályát, és a muzsikálás közben különböző formációkba rendeződtek. Ezek közül a leglátványosabbak azok voltak, amikor az NFL, illetve a 49. Super Bowl betűit, számjegyeit jelenítették meg.

Hangos visszaszámlálással jelezték a helyszínen a nézőknek, hogy melyik pillanatban kezdődik meg a tévés közvetítés: óriási üdvrivalgás fogadta, amikor adásba került a stadion. Jöhetett a csapatok ünnepélyes bevonulása. Elsőként a Patriots jött a Dropkick Murphys Im Shipping Up To Boston című dalára, bár ezt – mármint a zenét – leginkább csak onnan tudtuk, hogy ki volt írva a kivetítőre, mert a Seahawks drukkerek oltári nagy boo-zásba kezdtek, amint meglátták a mieinket.  Itt már érezhető volt, hogy Bradyéknek egy nagyon kemény idegenbeli mérkőzést kell játszaniuk. Wilsonékat hatalmas üdvrivalgás köszöntötte a pályára lépve, és el is kezdődött a Seattle tábor egymásnak válaszolgatós kántálása (Sea – Hawks), amitől a végén már szó szerint fejfájást kapott az ember. Az egész meccsen az éltetett, amint elképzeltem, hogy a végén egy csapásra el fog kussolni az egész üvöltöző zöld-kék embertömeg. Azt azért be kell valljam, hogy eddig a meccsig túlzásnak éreztem azt a felhajtást, ami ezt a ’12. ember’ dolgot körüllengi. Úgy voltam vele, hogy sok helyen vannak fanatikus és hangos drukkerek, nem kell ezt ennyire túlmisztifikálni. De el kell ismernem, hogy valóban hatalmas pluszt jelent a Seahawksnak ez a rendkívül fanatikus és csapatáért mindenre képes szurkolótábor. Nem semmi, hogy szinte ellepték a Super Bowl helyszínét, és abszolút hazai pályát teremtettek kedvenceiknek. Szóval így utólag kalapot kell emeljek előttük, még akkor is, ha ott a meccs hevében sokszor gondoltam a kedves mamájukra.

Azért őket – mármint a Seattle-i fanatikusokat - is le lehet hűteni, hiszen LaFell TD-je után egészen elcsendesedtek, főleg azt látva, hogy a támadóegységüket is rendre leparancsoltuk a pályáról. A kétszeri egyenlítésük, főleg a nagyszünet előtti 30 másodperces TD drive azonban újra feltüzelte őket.

Így jött el a halftime show. Erről csak annyit jegyeznék meg, hogy a meccs alatt sörért és hotdogért folyamatosan ki-be rohangáló drukkerek tátott szájjal egy tapodtat sem mozdulva bámulták a valóban látványosra sikeredett műsort. A mélypontot azonban akkor értük el, amikor a kivetítőn is közvetített reklámok egyikében hazatérő kiskutyát óriási tapssal üdvözölte a közönség (no comment). 

Azzal gondolom nem mondok nagy újságot, hogy 10 pontos előnynél a Seahawks szurkolók már zsebben érezték a győzelmet, önfeledten nevetgéltek, ölelkeztek. Amendola TD-je után már rendesen kiült az arcukra az aggodalom, az Edelman TD pedig már a kétségbeesést jelentette számukra. De az érzelmek egész estés hullámvasútja még csak ezután gyorsított. Mivel a 2 perces szünet előtt egy nagy játékkal a felezővonalig jutottak, újra bizakodni kezdtek. Kearse mákkal teli elkapása után pedig érthetően már győzelmi örömünnep kezdődött körülöttem. Lynch elvitte őket az 1 yardosra, az egész stadion felállva várta a győztes play-t. Persze mi, pár ezer Patrióta már nem túl nagy hittel, de azért bíztunk valamiféle csodában. Csodában, mert az ellenfélnél van Lynch és az 1 yardoson állnak, tehát ehhez minimum csoda kellene… a többit már tudjuk.

Az interception után valami rekord gyorsasággal szívódtak fel a Seattle drukkerei (én azért halált megvető bátorsággal alaposan beolvastam a körülöttem levőknek – hibátlan magyarsággal, változatos káromkodásokkal fűszerezve). Bő 5 perc elteltével már kezdett körvonalazódni, hogy milyen kevés Patrióta is volt a meccsen, mert ekkorra már szinte csak a mieink maradtak a lelátókon.
Nem voltunk sokan, de annál nagyobb volt az örömünk! Az ünneplés határtalan volt a stadionon belül, és a környező utcákban, parkolókban is. Én még életemben nem ölelkeztem, pacsiztam ennyi vadidegen emberrel.
7

Ez a meccs  - és az egész szezon – is megmutatta azt, amit a meccs végén a Patriots drukkerek kiabáltak egymásnak: NEVER OVER!

A cikket írta és fényképezte: piszkosfred

Hozzászólások

2015. 02. 20. 22:23
nszgergo
váo, nem semmi élmény lehetett, köszi az élménybeszámolót ;)
2015. 02. 20. 23:48
CJ95
Kedves Piszkos Fred! Nagyon örülök hogy kijutottál SB-ra ! (Ha esetleg rajtad marad egy kósza jegy csak szólj én szívesen elkísérlek bármilyen Pats meccsre.))
Gooo Pats!
2015. 02. 21. 12:14
piszkosfred
Mindenképpen észben tartom :-)
2015. 02. 22. 12:54
CJ95
2015. 02. 20. 23:50
BrédiTamás12
Az komoly :-) gratula, köszi a cikket. Azért ez a kevés Patrióta Brady skandálása eléggé átjött..amúgy még mindig hihetetlen, főleg ahogy meglett.Én nagyon optimista vagyok mindig és mindig hiszek a csapatban, de a Kearse elkapásnál kb egy 20 másodpercre azt gondoltam vége, de felráztam magam, kibontottam egy újabb sört, amit fél perc múlva a falhoz vágtam örömömben, és pezsgőre váltottam, BB re :-)
2015. 02. 21. 12:16
piszkosfred
No igen, amikor a seahawks tábor kissé elcsendesedett a 4. negyedben, akkor lehetett hallani a mi hangunkat is, de egyébként esélyünk sem volt.
2015. 02. 21. 01:32
max350
Nem szoktam másokra általában irigykedni, de most kicsit az vagyok! Bocsánat érte!!!! :)

És, a Patriots névvel kapcsolatban egy kis olvasmány:

http://www.thehallatpatriotplace.com/news-article/1253/why-the-patriots/
2015. 02. 21. 12:36
piszkosfred
Nagyon jó cikk. Óriási, hogy Concord-ba tették az első edzőpályát :-)
2015. 02. 21. 02:44
TMR
Óriási élmény lehetett.
Remélem jövőre ez lesz a bevonuló zene:
Dropkick Murphys "The Boys Are Back"
https://www.youtube.com/watch?v=A1NZcH2haIM
2015. 02. 22. 15:32
anulu82
2015. 02. 21. 11:16
zozo692
Ha 2060-ig nem történne velem semmi, akkor is becserélném ezt az élményt.
Jegyhez hogyan lehetett hozzájutni?
2015. 02. 21. 12:18
piszkosfred
Neten vettük jegyközvetítő cégtől. Azért baromi drágák, mert csak másodkézből lehet hozzájutni. Én mondjuk biztosra vettem, hogy a Cots-ot verjük, így még olcsóbban tudtuk megvenni a jegyeket az AFC döntő előtt.
2015. 02. 21. 11:30
BrédiTamás12
Nincs eladó konfettid a helyszínről? :-)
2015. 02. 21. 12:20
piszkosfred
Sajnos az nincs, mert felső karéjban ültünk, oda nem jutott a konfetti esőből. Ahhoz 10 ezer dolláros jegyet kellett volna vennünk. Persze most a konfetti-árusításból biztos visszajönne :-)
2015. 02. 21. 15:39
Whitealert
Nagyon jó élmény lehetett. :D Köszi a beszámolót, kicsit sikerült átérezni a hangulatot. :)
2015. 02. 21. 15:53
Iolaus
Tényleg fantasztikus élménynek hangzik.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk!
2015. 02. 21. 17:48
netbazis
Köszi a cikket!
Nekem eddig még csak a Candlestick parkban volt szerencsém látni egy 2013-as preseason 49ers-Minnesota meccset, de azon még telt ház sem volt. :D
Egyszer remélem még kijutok a saját stadionunkba.
Egyébként a tv-ben is látszott, hogy minden szürke-zöld, ami valóban bosszantó lehetett. Ráadásul jövőre a 49ers új stadionjában lesz a SB szóval, ha ne adja az isten a seahakws bejutna újra, akkor biztos vagyok benne, hogy 12th man-nel lenne tele a stadion.
2015. 02. 21. 18:46
Bruschi85
Kedves Piszkos Fred!
Köszi az élménybeszámolót, remekül sikerült.
Azért az tényleg nem semmi, elolvasva a korábbi élménybeszámolókat, hogy még az SB-n! is képviseltetve volt THPFC.
Örömteli, hogy lassan külön topicot kell nyitni a Pats szurkolók által írt beszámolóknak, mert folyamatosan készülnek. :)

2015. 02. 22. 03:24
nosbiglem
Minimum egyszer én is szeretnék beszámolót tartani! :D
Köszönjük a beszámolót! :D
2015. 02. 22. 09:16
dartib83
Gratula, király élmény lehetett.
több képet fel lehetne rakni? akár a pats.hu facebookjára.
2015. 02. 22. 20:36
pippu
Kedves Fred!

Köszönjük, hogy megosztottad velünk!!!
Szerintem ennél jobban megkomponált döntőt nem is kívánhat az ember, ha elutazik egy ilyen eseményre. :D Fantasztikus lehetett!
Örülök, hogy képviselted a magyar Patriots fanokat :)

Már csak 2 dolgot válaszoljon meg nekem valaki:
- miért voltak a Pats drukkerek ennyivel kevesebben (távolság, vagy nem egyenlő arányban biztosít jegyet az NFL? Aki kapja marja és ennyi jutott, vagy mi??)

- miért értékelik ennyire túl az amcsik az alapszakasz eredményeket (oké P. Manning tényleg nagyon jó irányító, és sokat elmond róla az, hogy így visszajött sérüléséből, de ki beszél nálunk mondjuk a BL csoportkörök hőseiről? Persze az NFL-ben 16 fordulós az alapszakasz, na de akkor is... win or go home...)
2015. 02. 22. 22:31
BrédiTamás12
Combines cikk nem lesz? :-)
Hozzászólás a(z) Élménybeszámoló: a negyedik Super Bowl győzelem (vendégszerző: piszkosfred) bejegyzéshez