Az alapvető probléma a sisakok támadó célú használata, illetve az ezzel kapcsolatos kialakult - sok évtizedes - gyakorlat. Dave Meggyesy - vajon milyen származású? :) - a St. Cardinals linebackere volt és pont ezért szállt ki az NFL-ből. Olvastam a memoárjait, abban leírja, hogy hogyan képezték őket arra, hogy a sisakkal térde vagy más ízületre támadjanak és tegyék végleg harcképtelenné - értsd. súlyos sérültté vagy akár rokkanttá - az ellenfelet. Egyszerűen nem bírta tovább ezt a mentalitást és ezért hagyta abba hat év után. Látható, hogy ez a mentalitás semmit sem változott 50 év alatt. :(
Egy kevlár sisakkal futásból támadó 120-130 kg-os ember iszonyú rombolást visz végbe a védtelen testben. Megmondom őszintén, nekem tegnap 14 év után el is ment a kedvem az amerikai focitól egy kicsit. Tudom hogy clean hit volt, de egyértelmű volt mindenki számára, hogy tudatosan és szándékosan akart sérülést okozni a védő Gronknak. Úgy repült oda. És be kell látnom, hogy nem sport, hanem háború az, ahol "sportolók" szabályszerűen tehetnek akár élete végéig rokkanttá másokat.
Valahol olvastam egy felvetést, hogy vissza kellene térni a bőrsisakhoz, pontosabban az olyan anyagból készült sisakhoz, ami nem kemény annyira, hogy azzal ütni lehessen. Erre több technikai megoldás is van, pld. légzsákok alkalmazása. Én nem tartom ezt hülyeségnek, mert ellentétben a magyar spíkerekkel, akik örvendezve kiáltanak fel egy-egy különösen heves sisakcsattanás vagy nyomorékra "szerelt" játékos láttán, nekem nem ez tetszik igazán a ebben a sportban, hanem a stratégia, taktika, a finomra hangolt csapatmozgatás és a látványos megoldások, egy szép futás, egy hosszú passz vagy egy INT. Nekem a rokkanttá tett és kiskocsin kiszállított sportolók látványa nem okoz örömöt.
Tegnap is örömmel láttam, hogy Brady, ha látja, hogy jön a sack, nem próbál okoskodni, hanem rögtön lefekszik és ráfonódik a labdára, ebből kifolyólag nem is kap ilyenkor általában nagy ütést, a védők is csak "jelzik", hogy sack van. (Persze NFL viszonylatban "jelzik.") Örülök, hogy neki van esze, nem próbál Vick v. RGIII-szerű playmentéseket játszani.
Szörnyű volt látni tegnap, ahogy tudatosan szétverték Gronk térdét. Még most is a hatása alatt vagyok. Egyébként a csapat is, a meccs utáni jelentések szerint az öltözőben nem volt ünneplés, dacára egy ekkora sikernek, hanem nagyon feszült volt a levegő.
Gronk nélkül lesz egy PO meccs, ha szerencsénk van és a Colts jön hozzánk, talán kettő. Hinni kell a csodában - én tegnap 26-14-nél magamban feladtam és kezdtem számolgatni, hogy a kiemelés így hogy fog kinézni - de azért az alapvető törvényszerűségeket nem lehet megerőszakolni. Az elmúlt két hétben arról folyt a beszélgetés (itt is), hogy a D visszaesett, az O végre szárnyal. Ha ki is találnak valami megoldást BB-ék, Gronk akkor sem pótolható. Valahol azt olvastam, hogy az NFL szakértők egybehangzó véleménye szerint a QB-k után Gronk a liga legfontosabb O-játékosa.
Hozzászóláshoz jelentkezz be
